Csík
2015 augusztus 15, szombat
Szabadtéri Színpad, Tihany

A Kaposfesztről hazafelé kicsit elbizonytalanított az egyre szürkülő égbolt.
Amikor Szántódra értem, már dörgött is.
Mindegy, lesz ami lesz, érvényes meghívásom van, kompozzunk.

A szabadtéri színpadon többszörös teltház, valami nagy szerencsével mégis sikerült az első sorban leülnünk.  A közönség igen vegyes, kimosakodva, illatozva megjelent a helyi intelligencia, van itt egy csomó nyaraló és sok külföldi turista, ahogy a beachről épp feljöttek. Rengeteg a gyerek.
Különösebb sztárkodás nélkül megjelenik a zenekar a színpadon, mosollyal nyugtázzák a felcsattanó tapsot és belekezdenek. Nagy belelendülésre sincs szükség, már az első szám maga a pörgés és a közönség is veszi a lapot, jó a hangulat, csak azok a felhők ne gyűlnének olyan vészjóslóan.

Vidám talpalávaló a koncert első felében, hol a teljes zenekar, hol csak egy része:

Aztán elered az eső.
Először csak úgy finoman, de később mintha a csapot nyitották volna ki: és a közönség nem mozdul. Jót is tesz talán, mert a nyűgösködni kezdő gyerekek megszeppennek. Aztán eláll az eső, a közönség ázott, de vidám, a zenészek pedig élvezik tovább:

Amikor újból eláll az eső, akkor átváltunk magyar könnyűzenére.
Hobo Blues Band.
Szeretem, jó a zene is, bár mindig mosolyognom kell, amikor Hobo durva, recsegős hangja után Csík János mosolyogva, nyüszöge orrhangon beénekli, hogy viharban született, de ő sem haragszik. Vajon mit csinálna, ha megharagudna? Azt mondaná jó hangosan, hogy a macska rúgja meg?
Illéséktőj jön a Kugli dal, meg a színpad oldalán egy egyre idegesebben telefonáló csóka, akire olykor a zenészek is bizonytalanul sandítanak kifelé. Ő szól be, hogy szünetet kell tartani, mert a színpad nem maradhat így, Révfülöpön már fák dőlnek ki és semmi szükség arra, hogy ráboruljon a díszlet az egybegyűltekre.
Csíkék levonulnak, a közönség fütyül, a kulisszák mögött alku, majd visszajönnek és folytatódik a koncert.
Egy szám erejéig.
Akkor megint kényszerszünet.
Elindulunk kifelé, mert rosszat sejtünk.
Többen követik a példánkat, de a közönség zöme marad.
Épp elérjük az autót, amikor kitör a vihar.
És a koncert sem folytatódott.
Talán majd legközelebb.

kattintson a galériához:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.