Szent Efrém Férfikar.
Először a 2008-as Csajkovszkij-maratonon találkoztam velük és először a tavalyelőtti Zemplénfesztes fellépésüket örökítettem meg itt a blogban.
A Pozsonyi Pikniket az induláskor nagyon szerettem, de az ezzel járó vonzódást legyőzte az évről évre sűrűbb tömeg.
Idén először a fesztivál helyszínnek szűk Pozsonyi útról kikerült az Újpesti rakpartra, viszont ennek ellenére csak a Szent Efrém miatt mentem ki. Pláne hogy light!
Ez volt a kedvcsináló, rövid beszélgetés Bubnó Tamással, nekem bejött!

Vittem magammal mindent, hogy készíthessek kis illusztrációs klipeket, állványt, lámpát, a kezelésükhöz szükséges szemüveget, egy valami maradt csak otthon: a félarasznyi kamera, így csak néhány fotóval - meg a youtube-on lelt videóval - tudom köríteni a kis beszámolómat.

Igen, ez a Skorpiótól a Dédapám című szám 1974-ből, amit még olykor ma is hallani a rádióban, de ilyen feldolgozáshoz még nem volt szerencsém! :-)  Volt Erkel Bánk bánjából a Keserű Bordal, Laborfalvi Sós Béla szólójával, jé, őt Rigolettó szerepében hallottam az idén kétszer is, nem tudtam, hogy ő is ennek a nagyszerű kórosnak a tagja. Az is új volt, hogy Bubnó Tamás két fia is itt énekel, Bubnó Márk bariton és ma este kiváló műsorvezető, Bubnó Lőrinc pedig tenor és ma este gitáros is. Az Efrém Light meglepte a közönséget Lennon-McCartney és Cseh Tamás dalokkal, dél-afrikai sutu zenével, a Poljuskával.
Apropó, Poljuska.
A nagyérdemű megtudhatta, hogy a dal szerepel az Alexandrov együttes szeptember 19-i budapesti fellépésén, meg azt is, hogy amikor a Szent Efrém Férfikar énekelt Moszkvában, a koncert után a szívélyes háziak a két kiváló basszus énekest ott akarták tartani, a többieknek azt mondták: mehetnek bármikor. :-)
Kiváló produkciót állított színpadra a csapat, valami remek érzékkel, képesek voltak az utolsó percig lekötni a színpad elé gyűlt százakat, akik egy része lelkesen a kórussal énekelt.
Szerettem volna előre tudni a műsort, de úgy vettem észre, a szervezők és az előadók versenyeztek, ki titkolja jobban, nyilván a meglepetés érdekében és ez így rendben is van.
Amit egyáltalán nem értek.
A Szent Efrém Férfikar akkor is kuriózum, amikor a tőlük megszokott magas színvonalú bizánci egyházi zenét és kortárs kórusműveket adják elő, egy ilyen könnyed kirándulás más zenei műfajokba igazi kultúrcsemege.
Nos ezt a ritka műsorszámot a hazai kulturális sajtó teljes egyetértésben hallgatta agyon.
Hiába kerestem beszámolót, kritikát, bármit, sehol semmi, még a Pozsonyi Piknik oldalán sem emlékeztek meg részletesen a remek műsorról, csupán a kórus facebook-oldalán találtam egy köszönetnyilvánítást Koncz Dezsőnek, aki a Nagylátószög c. online kulturális magazinban fényképes tudósítást adott a hetedik Piknikről, megemlítve a Szent Efrém Férfikar fellépését és ígéretet tett egy bővebb beszámolóra (ami azóta elkészült, hurrá! ).
Ugyancsak a kórus oldalán olvastam, hogy a Coldplay Paradise c. szám feldolgozását szeretnék ők is visszahallgatni, ezért kérik a közönséget, hogy aki videóra vette, juttassa el nekik.
Kérem, az olvasóimat, ha esetleg valakinek meglenne, ha már én ilyen ügyes voltam - igaz így legalább lencsevégre tudtam kapni a koncertet néhány ember számára méginkább feldobó, közeli rúdtáncost...

A képre kattintva galéria nyílik.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zene.blog.hu/api/trackback/id/tr597767700

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása