2017 május 15.
Pasaréti Páduai Szent Antal Ferences Plébániatemplom
Dvorák Stabat Mater orgonakísérettel

Mailben érkezett a meghívás egy szórólap formájában, amiből a legnagyobb meglepetés, hogy az Országos Széchényi Könyvtárnak is van kórusa.

A koncert hétkor kezdődött, helyfoglalás az érkezés sorrendjében, ezért odamentünk jóval korábban, mert a zenét ülve jó hallgatni. Ferences szerzetesek félkörben állva latinul zsolozsmáztak, a templom pedig kongott az ürességtől. Beültünk és csendben figyeltünk. Van ereje az együtt elmondott, félig énekelt szövegnek, hat az emberre, még ha nem akarja, akkor is. Az imádság áhítatából a folyamatosan érkező közönség egyre zavaróbb szöszmötölése zökkentett ki. Idős néni érkezett, legalább öt helyet kipróbált, mire megtalálta a megfelelőt, közben kétszer elejtette a táskáját, egyszer az ernyője dőlt föl, majd belerúgott a térdeplőbe és jajgatott egy kicsit. Mögénk ült egy idő házaspár és azonnal beszélgetni, fényképezni kezdtek. A többszöri hátranézés sem használt, így megkértem őket, ne zavarják a szertartást és ugye nem fognak beszélgetni a koncert közben? Erre megsértődtek és átültek máshova, boldogítani más nézőtársakat.

Közben a barátok befejezték az imát és kivonultak, ám egy perccel hét előtt még nyoma sem volt annak, hogy az összegyűlt sok embernek muzsikálni fog valaki. Pár perccel hét után a kóruson megszólalt egy hölgy, elmondta, hogy Dvorák Stabat Materét halljuk és mivel a zenekart orgona helyettesíti, a kórus is a kóruson foglal helyet. Nem így fogalmazott, de az együtt éneklőket is, meg az orgona körüli területet is kórusnak hívják én meg nem tudom szebben mondani.

Megszólalt a zene és megszűnt a közönség. Érdekes a pasaréti templom akusztikája, a szokásos hosszú, templomi visszhangot valami lefogja, így kissé másképp szólt az egész. Fél füllel hallottam, hogy az előadók amatőrök, nos ellenkeznem kell, a nagyon kellemes hangú Heim Mercedes tudomásom szerint az ELTE BTK Zenei Tanszékét vezeti és ma este rácáfolt a régi mondásra, hogy "aki tudja, az csinálja, aki nem tudja, az tanítja". Komáromi Mártont jól ismerem a Szent Efrém Férfikarból, Jekl Lászlót pedig operaszerepben hallottam - és elárulom, ma tetszett a legjobban. Tatai Nóra szopránt nem ismertem, de megjegyeztem a nevét és máskor is szeretném hallani. Sirák Péter ült az orgonánál és bár ő is jónevű tanárember, zavaróan sokat bizonytalankodott, de a karnagy, Jürgen Puschbeck, a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora, az OSZK kórusának állandó tiszteletbeli vendégkarnagya jól kézben tartott mindent.


Külön élmény volt Párkai István tanár úr közelében ülni, látni rajta hogy mennyire együtt él az előadással, olykor finoman csóválja a fejét, máskor elmosolyodik, majd a koncert szívből és szeretettel gratulál  az egykori tanítványainak és dicséri, dicséri, dicséri őket.

Megérdemelték!

pasareti-ferences.jpgoszk-korus.jpgsirakesparkai.jpg

 

 

 

Ha nem akar lemaradni a zeneblog legfrissebb posztjairól, kérem, írjon a zenekronikas@gmail.com címre.
Az üzenet tárgya: értesítés, a tartalma irreleváns, lehet akár üres is.

A bejegyzés trackback címe:

http://zene.blog.hu/api/trackback/id/tr8712542631

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.