Nem lehet könnyű az elektronikus média szereplőinek, hogy amilyen hirtelen jön a hírnév, ugyanolyan gyorsan el is múlik. Akit néhány hétig nem látunk a képernyőn, vagy nem hallunk a rádióban, hamar elfelejtjük.
Velem azonos korosztályba tartozó hölgy kérdezte, hogy kinek az előadóestjére megyünk?
Szalóczy Pál.
Tudod, rádióbemondó, tévé híradós.
A Bolyki Gospelben basszust énekel.
Mellesleg a MÁV az ő hangján mondja, hogy hány percet késik a kanizsai gőzös, ő kéri az utasok elnézést és megértését, de a metróban is ő figyelmeztet, hogy záródnak az ajtók. Nem lehet egy szabad perce! :-)

Most, hogy november 15-én hetvenéves lett (Isten éltesse sokáig!) a Fészek Klubba invitálta az érdeklődőket, hogy meséljen és énekeljen nekik. Az egykor szebb napokat megért intézmény mára  alaposan megkopott, a földszinten olyan vendéglátó objektum működik, ahol a vendégek minimum fele fegyvert rántana, ha valaki viccből pukkantana egy staniclival, a második emeleti színháztermet hősugárzók fűtik úgy ahogy, a hangosítás úgy szól, mint régen a Szabad Európa Rádió - a szervezők külső céget bíztak meg, de ők egyszerűen nem jöttek el, így maradt a helyi, recsegős cucc - viszont megjelent Sumonyi Papp Zoltán  író és rádiós újságíró, hogy bemutassa azt a személyt, akiért megtelt a terem.

Remek kis előadás kezdődött ekkor, afféle zenés beszélgetés, ami nagyon nélkülözte öntömjénezést, magamutogatást és a többi ilyenkor szokásos narcisztikus elemet, Sumonyi kérdezett, Szalóczy válaszolt, a közönség élvezte, a párbeszédet csak úgy, mint a zenés betéteket.
Fényes Szabolcs és Szenes Iván kupléjával kezdődött, stílszerűen a Papíron már túlvagyok a hetvenen cíművel, (a linken megjelenő régi felvételen Mensáros László énekel), de a csodás basszushangon megszólalt Sarastró Mozart Varázsfuvolájából, majd felvételről és élőben is megidézte Paul Robsont. Sokan itt tudtuk meg, hogy Szalóczy Pál nem rádiósként kezdett énekelni, hanem az 1968-as Ki Mit Tudon tűnt fel a Budapesti Spirituálé Quartettben  és a döntőben Kincses Veronikát kellett volna legyőzniük (nem sikerült) - de itt figyeltek föl a hangjára és hívták meg egy rádiós pályázatra, amit többszáz jelentkezőből ő nyert meg. 
Tévésként is hallhattuk őt énekelni, pl. Kertész Zsuzsával a Hello Mary Lou c. számot.
Elhangzottak prózák is, pl. Örkény egypercese, de másfajta vidámságban is volt részünk: Szalóczy Pál elmondta, hogy egyszer nagyon régen a színpadon elfelejtette egy dal következő sorát és bár a közönség nagyrésze nem vette észre, ő azóta nem mert puska nélkül a színpadra lépni.
A következő dalt úgy adta elő, hogy ott volt a kezében a szöveg, de a megjelentek nagy derültségére eljátszotta, hogy elvesztette a fonalat és nem találja a papíron a következő sort. Hatalmas tapsot kapott!
Itt avatkozott be Hegedűs Valér zongorista, akit tavaly egy születésnapi partyn hallottam anekdotázni és ott többen azt mondták, hogy jobb előadó mint Antal Imre - szóval ő felállt és elmesélt egy sztorit, hogy vagy 40 éve egy bolgár énekes állt a színpadon és belesült  az aktuális dalba, amit ráadásul mindenki ismert. A közönségből azonnal önkéntes segítői támadtak, akik kórusban mondták a következő sort, mire leintette őket, hogy "nyet text, melógyia!" - vagyis nem a szöveg, hanem a dallam esett ki neki :-)
Ezen az estén is jött valaki a közönségből: egy joviális úr mandolinnal a kezében az egyik szám közepén fellépett a színpadra és beszállt. A fellépők valószínűleg tudtak róla, mert egyikük sem lepődött meg, a közönség annál inkább, különösen amikor kiderült, hogy a szólóban is remekül mandolinozó művész nem más, mint a hírlapírók lordja, Békés Attila Bumbi.

Kétszer is felmerült a kérdés, hogy vajon hogyan alakul Szalóczy Pál élete, ha annak idején a neki szánt pályát választja, vagy operaénekesnek megy, esetleg a rádiós pályázattal szemben a spirituálé együttesnél marad. Nem válaszolt senki, de tudtuk és éreztük,  hogy egy kiváló hanggal szegényebbek lennénk. Valamennyien.

Úgyis aktuális, a múlt felidézése hadd zárjam egy aktuális flashmobbal, amin Szalóczi Pál a legjobban 1:44-nél látható, de végig kiválóan hallható:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zene.blog.hu/api/trackback/id/tr848159466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.