fokanov_1.jpgMagyar Állami Operaház
Székely Bertalan terem
2013 október 2.

Operabarátoknak egészen biztosan nem kell bemutatni Fokanov Anatolijt, a csodálatos orosz baritont, aki több vendégszereplést követően 1992 óta a Magyar Állami Operaház állandó tagja. Ha valaki nem tudja, hogyan kell szívvel visszahívni a családtól elbitangolt fiút, hallgassa meg Germont áriáját Verdi Traviátájából.

A dalestek nem nagyon vonzanak, ugyanis kissé száraznak találom azt a zenei attrakciót, amikor egy jónevű énekes zongorakísérettel ad elő számára kedves számokat. Hogy egy ilyenre el akarjak menni, ahhoz nagyon kell szeretnem az előadót - és ez Fokanov Anatolijra fokozottan érvényes.

Eredetileg Jevgenyij Nyesztyerenkó jött volna - és énekelt volna egy olyan teltházas teremben, ahol nem vagyok ott :) - de az idős mester lemondta, helyette ugrott be Fokanov, így valamivel könnyebb volt két jegyet szerezni.

Az előadás előtt borkóstoló, valamelyik pincészet kiváló termékekkel vonult ki, ám ők is elkövették azt a típushibát, hogy a boron kívül nem adtak mást a nagyérdeműnek, így névjegy, szórólap, italcímke vagy bármilyen egyéb prómós anyag híján már akkor sem tudtam, kinek a borát ittam, amikor beültem a terembe.
A produkció elfelejttette a bevezetőt.

Fokanov Anatolij Csajkovszkij, Muszorgszkij és Dargomizsszkij dalokat adott elő, a legemlékezetesebb talán egy bolháról szólt, amit a cári udvarban megtettek előkelőségnek, amíg valaki agyon nem csapta.

Jogos volt a vastaps, a művész is élvezte a közönség szeretetét.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zene.blog.hu/api/trackback/id/tr812098943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása