Kérlek ne! Szerettük nagyon!

Bejegyzés: Tosca színeváltozása

A merev tantárgyi megközelítés sem túl jó... Az elméletet mindenkinek meg kell tanulnia, de én például nem ragaszkodnék ahhoz, hogy "rajzot", "éneket", "tornát" tanítsanak. Megfelelő tanár-, diák- és nyersanyagbázis megléte esetén simán el tudnám képzelni, hogy "rajzórán" fafaragást vagy szoborkészítést tanuljanak, de akár a számitógéppel előállított "vizuális termék" is belefér, "énekórán" és a magyarórák egy részén tarthatnának "színpadi" órákat, nem csak éneklést, hanem vers-és prózamondást - kinek mihez vannak adottságai. Művészi tornát és táncot sem csak a kiválasztott keveseknek kellene tanítani, nem minden szól a szereplésről... A lényeg a közösségben művelt önkifejezés... Persze tudom, ebből az álomból is bilibe lógó kézzel ébredek :), pedig nem kifejezetten anyagi kérdésről van szó. Szerintem azok a tanárok/tanítók, akik a felsorolt tantárgyak tanítását nem robotként élik meg, egyetértenek velem még akkor is, ha nyilvánosan lefantasztáznak...

Bejegyzés: Gyermekpszichológus a kötelező éneklésről

Sokat tanultam is, és sokat tanítottam is, éppen a 6-12 éves korosztályban is.
A játékos tanulás még a középiskolában, és a felsőoktatásban is hatékony. A mindennapi mozgás az egészségünk szempontjából is fontos, a művészeti nevelés pedig az úgynevezett alapműveltség elsajátításában is fontos, amit szerintem az általános iskolai oktatásban minden gyermeknek meg kellene szereznie.

Bejegyzés: Gyermekpszichológus a kötelező éneklésről

@waldvogel: Ezzel a hozzászólással teljesen egyetértek.

Bejegyzés: Beszéljünk a kötelező éneklésről !

@kampokez: Bocsánat!Vekerdy.

Bejegyzés: Gyermekpszichológus a kötelező éneklésről

Vekerdi Tamás az egyetlen pedagógus szakember akinek adok a szavára.Most sem csalódtam benne!

Bejegyzés: Gyermekpszichológus a kötelező éneklésről

Jelentős tudós okos szavai. Érdemes hát megfontolni, megfogadni. A döntéshozóknak is!

Bejegyzés: Gyermekpszichológus a kötelező éneklésről

hvg.hu: Ön évtizedek óta szorgalmazza, hogy több mozgás és több művészeti nevelés legyen az iskolákban. A kormány bevezette a mindennapos testnevelést, és most a mindennapos éneklésről beszél. Meghallgatták ezeket az érveket?

Vekerdy Tamás: Jajj! A perzsák szerint a sátán Isten majma. Ellesi a gondolatait, és mindent megcsinál, rosszul. Hogy elvegye tőle az emberek kedvét. Kell mozgás a gyerekeknek? Nagyon is kell! Sok mozgás kell a gyerekeknek? Igen. De nem testnevelésórára van szükség, különösen nem a 6-12 éves korúaknak. Hanem arra, hogy futkározzanak, játszanak sokat a levegőn, legyen fogócska, ipiapacs, bújócska. Nem megkötött mozgásra van szükség, hanem szabad mozgásra. A gyereknek, amikor iskolába megy, még arányaiban a testéhez képest nagy a feje, felnőtt agyveleje van. Az agy a legoxigénigényesebb szerv. A gyereknek ezt kellene ellátni kellő mennyiségű oxigénnel, miközben a tüdőlebenyeinek felszíne egyötöde a felnőttének. Tehát a gyereknek 4-5 órát kellene rohangálnia, üvöltöznie a szabad levegőn, hogy agya hozzájusson a kellő oxigénhez. Tehát igen, sok mozgás kell, de testnevelésóra nem kell. És mi az, hogy mindennapos ének? Talán nem énekelnek már 40 éve mindennap Winkler Márta iskolájában, vagy 100 éve a Waldorf-iskolákban? Vagy bármely jó tanító néninél? De ehhez nem kell énekóra, sem énekkar. Ráérős idő kell, és tanári szabadság. És az kell, hogy élvezzék a gyerekek a közös éneklést, hogy együtt énekeljenek, az sem baj, ha kezdetben hamisan. Nem, nem kötelező dolgok kellenek. A sikeres közoktatás feltételeit leíró McKinsey-jelentés azt mondja, hogy a közoktatásban minden használ és épít, ami lehetséges, és minden roncsol és pusztít, ami a kötelező. A mai oktatásvezetés csak kötelezőben tud gondolkodni.

Bejegyzés: Beszéljünk a kötelező éneklésről !

Ezt az eszmefuttatást több ponton is hibásnak tartom.
1. A zene szeretetéhez alapvető feltétel, hogy megtanuljuk megérteni! Az igényes zene - még a könnyűzenében is, nézzünk meg például egy Bernstein-darabot - annyira összetett, hogy megfelelő előismeretek hiányában egyszerűen feldolgozhatatlan! A komolyzene esetében nem működik az a zenehallgatói stratégia, amit ma a legtöbben művelnek, hogy a háttérben hangulatfestés gyanánt szól a zene! Illetve egyes művek esetében működhet, csak épp a hallgató semmit nem ismer meg az adott zene lényegéből! A komolyzenéhez élő előadás kell, többszöri meghallgatás, maximális összpontosítás - hányan teszik ezt meg zenei előképzettség nélkül? A gyerek soha nem fogja ezeket a darabokat megszeretni, ha nem tanulja meg megérteni, ha nem kezd maga is zenélni, ha nem ismeri fel, hogyan illeszkedhetnek egymásra a szólamok, a ritmusképletek, hogyan alakul ki a harmónia.
2. Ebből következik, hogy szükséges a gyakorlatban tanulni a zenét. Talán a zene az egyetlen művészeti ág, amellyel nem lehet igazán foglalkozni gyakorlati tevékenység nélkül. Az irodalmárok, művészettörténészek, filmkritikusok stb. mind működhetnek anélkül, hogy csak egyszer is részt vettek volna az általuk vizsgált művészeti ág produktumának a létrehozásában, a zenében a legnagyobb elméletíró és történész is szinte biztos, hogy tanult hangszeren, énekelt kórusban.
3. Az, hogy a gyerekek nem szeretnek énekelni, nem a saját képességeikből, hanem a társadalmi közegből származik, úton-útfélen azzal találkoznak, hogy énekelni "ciki". Egy énektanár ismerősöm szerint az énekléshez két dolog kell: ép agy és ép hangszalagok. A zenei képzés közben általában kiderül, hogy minimális azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek egyáltalán nincsenek zenei képességeik. Sokkal fontosabb a gyakorlás, amivel fejlődik a hang és a hallás is. Megtanulja a gyerek, hogy a dolgokba érdemes energiát fektetni, mert meglesz az eredménye.
4. Az iskola nem követheti 100%-ban az aktuális divatot. Attól még, hogy valami kevésbé népszerű, előfordulhat, hogy a gyerekeknek meg kell tanulniuk, egyrészt mert máskülönben végképp nem fogják megszeretni, másrészt mert szükségük lesz rá a későbbi életben. Nem sorolom el újból, mert rengetegszer megtették már mások, mennyi pozitív hatása van a zenetanulásnak, és aki nem is lesz hivatásos zenész, annak is lesz a felnőtt életében egy olyan támasz, kapaszkodó (azáltal, hogy el tud menni egy koncertre, vagy akár muzsikálhat egy amatőr együttesben), ami rengeteg élethelyzeten segítheti át. Hogy egy példával éljek: testnevelés óra sem azért van, mert minden gyerek szereti (sőt, szerintem a testnevelés órák még problematikusabbak abból a szempontból, hogy megutáltatják a gyerekekkel a tárgyukat, mint az ének), hanem mert a gyerekeknek szükségük van a mozgásra az egészségük és az állóképességük miatt. A zenére sokkal több szempontból van szükségük.

Természetesen van mit javítani az énekórákon, bár az énektanár szakma sok éve küzd már azért, hogy több idő álljon a rendelkezésükre, ami ahhoz is hozzájáruhat, hogy érdekesebben, a gyerekekkel megkedveltetve tanítsák a zenét. A kóruséneklés a zenetanulásnak, a zene megszerettetésének, a közösségformálásnak a legjobb módja. Ez rengeteg embernek meghatározó tapasztalata, nekem is, akinek az egész életét megváltoztatta, amikor középiskolásként beléptem a kórusba, de egy nagyon tehetséges és ismert zenészbarátomé is, akit szintén az iskolai kórus hozta meg a döntő fordulatot az életében.

Annyit jegyeznék még meg, hogy magam is aggódtam, hogy mennyire lesz alapos a tervezet szakmai előkészítése, és jó látni, hogy a biztotsági tagok kiválasztásánál, úgy tűnik, a szakmai szempontok játszottak szerepet. Ezek az emberek együtt talán még képesek is lesznek valami értelmeset kitalálni.

És végezetül - bár lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem - nem vagyok zenész, sem zenetanár, csak kulturális újságíró és amatőr kórista, akinek kitölti az életét a zene.

Bejegyzés: Beszéljünk a kötelező éneklésről !

Teljesen egyetértek a cikkben írtakkal.Én zenei általánosba jártam, nem vettük észre, hogy "kötelező" volt. Természetesen énekeltünk minden nap, de nem könyv alapján.
Viszont - amiről nem szól a tervezet - megtanultunk szolmizálni és kottát olvasni. Szerintem ez a zene ABC-je, minden gyermekemnek megtanítom. Nem nyögvenyelősen, hanem "A muzsika hangja" szellemében. Kicsik és kamaszok egyaránt élvezik. És amit még észrevettem: ha eljátsszuk a dalokat, sokkal nagyobb örömmel tanulják meg. (És már egy kis testmozgás is van)

Bejegyzés: Beszéljünk a kötelező éneklésről !

Olvasom, a Bizottság szeretne minél több új kórust. Jelentem: a régiek haldokolnak, sorra szűnnek meg. Önkormányzati támogatás a legtöbb helyen nincs, mecenatúra alig, pályázati lehetőségek alig - így nem lehet kiszámítható működésről beszélni, nem lehet évadot tervezni, utazni, versenyre járni, ruhákat készíteni... Szerintem a régi, még működő együtteseket kéne megmenteni előbb...

A Bizottság amúgy Monty Python- és Örkény-jeleneteket idéz fel számomra. Röhej.

Bejegyzés: Beszéljünk a kötelező éneklésről !

Valóban remek volt a Mahler 7. Nekem a 3. tétel helyenként kissé gyorsra sikerült. Abbado belinkelt előadása jó, bár nekem a kedvencem Solti lemeze.

Lemez is készül belőle, én jelen lehettem a keddi felvételen délelőtt, ahol az utolsó tételt kétszer is feljátszotta egyben a zenekar, míg én ott voltam. Fischer Iván hosszasan magyarázta a zenészeknek, hogy mit hogyan szeretne.

Bejegyzés: Újra Mahlerrel indult a BFZ évad!

Szerintem nem volt ennyire rossz. A vonósokat én szépen hallottam, a fúvósok eleinte voltak valóban halkak, a zongora viszont tényleg túl halk volt végig. Az ének érthetetlensége nem BZ-n múlt, hanem a keverésen - neki van hangja. Andrejszki Juditot az After Crying koncertek látogatóinak általában nem kell bemutatni, de valóban gondolhatnának arra a kevés újoncra :)

Azt nem tudom, hogy BZ-nek mekkora éntudata és/vagy pocakja kellene legyen, ha szerinted most túl nagy van. Rockénekesként az a feladata, hogy színpadi jelenléte legyen. Nyilván ez a pocakot nem indokolja.

Az pedig egy tárgyi tévedése a cikknek, hogy "bevonult egy szimfonikus zenekar és egy fúvós". A szimfonikus zenekarnak része a fúvós.

Bejegyzés: Csendesen hüppögve, sírás után

T. Zene Krónikás!
Csatolok egy részletet (Melinda, te égi név) a Bánk 2011-es felújításából, az eredeti, Egressy-féle szöveggel. Ugye, kicsit más, mint amit ismerünk?
www.youtube.com/watch?v=xZ1nN3toK_w

Bejegyzés: Bánk bán, te itt?

T. Zenekrónikás!

A Bánk bán 2011 óta az eredeti változatban ment, amelyben igencsak eltért a szöveg az általunk ismert, Nádasdyék által átdolgozott verziótól.
Bándi János tavaly énekelte utoljára Bánkot az említett eredeti változatban. A beugrásra az előadás napján kérték fel, s akkor közölték vele, hogy ismét a régi, ismert szöveggel megy a darab. Nos, hogy mennyi ideje volt átismételni a régi, ismert verziót, amit "mindenki szinte kívülről tud", s amit a tenorista 2009-ben (!!!) énekelt utoljára... Gondolom, néhány óra.
Tehát a szövegtévesztés emiatt fordulhatott elő. Így is nagy dolog, hogy elvállalta a beugrást!

Bejegyzés: Bánk bán, te itt?