2008 március 16.
Bach közelében címmel volt egy mesélő koncertsorozat Dr. Kamp Salamonnak, a magyarországi evangélikus egyház zeneigazgatójának jóvoltából.
A Zeneakadémián rendezett záróhangversenyen véletlenül vettem részt: a koncert napján korán reggel a Bartók Rádióban hallottam az interjút a karnagy úrral, amitől nagy kedvem támadt meghallgatni és szerencsére még jegyet is kaptam.
A Budapesti Vonósok épp egy hónapja, a MÜPÁban rendezett Csajkovszkij maratonon kápráztattak el, ha lehet, erre most még rátettek egy lapáttal, hiszen a zeneirodalom egyik legmonumentálisabb darabját adták elő - csodálatosan. Kamp Salamon bemutatott néhány extra, olykor nehezen érthető megmozdulást - pl a Quoniam tu solus sanctus basszusáriát olyan lagymatag, szinte fájdalmasan vontatott tempóval adta elő (talán a nem túl jó formában lévő vendégkürtöst kímélendő?) hogy még a közönség műértő része is feszengeni kezdett, viszont az ezt követő Cum Santo Spiritu meglepően dinamikusra és talán túl gyorsra sikerült, mintha az előző tételben elvesztegetett perceket akarták volna behozni.
A barokk műveket gyakran teszik tönkre a gyenge trombitások, akik túlharsogják az egész zenekart és kórust, de közben sűrűn melléfújkálnak, itt végre olyan rezes játszott, aki biztosan uralta a szólamát.
Elég gyenge volt a szegény Pécsi Egyetemi Kórus, a tenorszólam gyakran csak látszott, hallani nem lehetett a férfiakat, az altból pedig egy bizonyos mélységben már csak meleg levegő jött.
Csodálatos hanggal kárpótolt viszont Meláth Andrea, aki végig leénekelte az első részt elég kellemetlen hangon előadó Zádori Máriát, olykor pedig egymaga az egész kórust.
Szerencsémre nagyon jó közönséggel élvezhettem végig a H-moll misét, nem telefonozott, nem táplálkozott, nem beszélgetett és nem csörgött-zörgött előadás közben senki, a beletapsolók is otthon maradtak, így az Ament közel félperces csend követte, mire felzúgott a tetszésnyilvánítás.
Majdnem mind közel kerültünk Bachhoz.
Tetszett tehát Bach közelsége, tetszett a barokk mise - és nagyon örültem, hogy az előtérben megvásárolhattam CD-n is, 6-8 különféle szereposztásból válogatva. Sergiu Celibidache karmestert választottam és nagy meglepetésemre nem akárki, hanem egy megasztáros írta nekem a nyugtát: Bocskor Bíborka, aki úgylátszik több síkon is kiveszi a részét a zenei életből.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.