X. Ördögkatlan Fesztivál
Beremend, Kisharsány, Nagyharsány, Villánykövesd
2017 augusztus 1-4.

Öt éve kezdődött, amikor beleszerettem az Ördögkatlanba.
Én, aki utálom a tömeget és itthon eddig főleg csak fesztiválnak csúfolt falunapokhoz volt szerencsém, ahova kipakolnak a kínai vackok avatott árusai, büfék, lacikonyhák, darázslepte "kézi" édességek, a színpadon pedig Kótyonfitty Dzsenifer tátog a playbackre, de vártuk Galambos Dorinát is, aki nem érkezett meg (nem is tudott arról, hogy ő ott aznap fellép), ám a főműsoridőben DJ Tyutyu tart majd fergeteges dizsit.

Az Ördögkatlan nagyon nem ilyen.
Klári hívott fel egy rekkenő augusztusi napon, hogy ha tudok, azonnal üljek autóba és jöjjek Nagyharsányba, mert itt valami olyan dolog folyik, amit szeretni fogok. Ez volt Dinyés Dániel operabeavatója, három részletben, három helyszínen. Két éve megemlékeztem róla.
Azóta nem volt Ördögkatlan Fesztivál, amit kihagytam volna.
Szerettem azt a tarka forgatagot, a kulturális sokszínűséget és a ritka jó társaságot.
Szinte vadásztunk a fiatal stopposokra, akik vándoroltak egyik rendezvénytől a másikig, köszönték szépen a fuvart, ami közben jól el lehetett velük beszélgetni az előadásokról és a kiállításokról:melyik tetszett, melyik nem és melyikre érdemes elmenni ma este vagy holnap délután.
Ha éppen nem volt semmi programunk, mert lemaradtunk a sorszámosztásról, akkor benéztünk Kisharsányban a romos Kovács-házba, ahol egy portán belül vagy öt helyszínen történt valami: csángó hagyományőrzők, afrikai népművészeti bazár, vásári színielőadás, zenekari próba, körbenülős beszélgetés, az udvaron a büfén kívül pizzakemence, réteskemence, de ami mindig ott volt és amiért érdemes volt oda menni, az Both Miklós workshopjai. Az ifjú zeneszerző-zenegyűjtő és gitáros a legkülönfélébb formációknak tanított zenét és csiszolta őket egy produkcióvá. 

Idén sajnos tömegrendezvény lett a kedvenc fesztiválunkból, a létszámrobbanásnak köszönhetően a közönség felhígult, megjelentek a potyázók, az alkalmi tolvajok, a tajtrészegen tántorgó aranyifjak, a drogosok, a tolakodók, a lehúzó árusok, egyszóval odalett minden, amitől korábban a tömeg elviselhetőnek tűnt.

Ha jól tudom, ez a csapat a Művészetek Völgyéből vált ki, annak elkommercializálódása miatt.
Itt az ideje egy újabb kiválásnak.
Kár érted, Ördögkatlan!

A bejegyzés trackback címe:

https://zene.blog.hu/api/trackback/id/tr1312728120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása