Concerto Budapest
Pesti Vármegyeháza
2017 július 6.

Vivaldi Négy évszakáról gyakran hallani, hogy a legnépszerűbb klasszikus zene, nekem pl. ez volt az első CD-m, de sokan fanyalognak is, amikor a Bartók rádió részleteket ad belőle, vagy lejátssza az egész művet. Először úgy 50 éve a Zeneakadémia szombat délutáni, diákoknak szóló műsorában találkoztam vele, Lukin tanár úr kommentálásával és balett körítéssel és nagyon tetszett. Hallottam borzalmas előadásokat is, pl. Nigel Kennedy közreműködésével, de nagyon megváltoztatta a barokk hegedűversenyhez fűződő viszonyomat, amikor néhány éve a múzeumok éjszakáján a Soroksári úti Zwack gyár alkalmi színpadán a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraegyüttese előadta Astor Piazzolla: Négy évszak Buenos Airesben című darabját, ami Vivaldi mester gondolatait porolja le és helyezi huszadik századi megvilágításba.

Megörültünk a Concerto Budapest kezdeményezésének, hogy a két zenét egy este előadják, ráadásul kellemes meglepetés volt ebben a csapatban látni és hallani a Fesztiválzenekar két művészét, Berentés Zsuzsannát és Jász Pált.

Vivaldi: h-moll négyesversenyével indult a program - fájdalmamra nem volt teltház, mint az előző Beethoven koncerten, a zene csodás messzeségekbe repített. Az eredeti program szerint Vivaldi következett volna, majd a szünet után Piazzolla, de megcserélték, talán mert attól tartottak, hogy sokan hazamennek.
Ennek ellenére a második részben sokkal többen voltak, mint ahányan a modernebb évszakokat hallgattuk, madárdalos körítéssel.

Remek koncert volt, igazi nyáresti kikapcsolódás, abból is a tartalmas fajta. Köszönet illeti a váltót bemutató két szólistát: Környei Zsófia és Miranda Liu hegedűművészeket.
Kaptunk ráadást is, amit az sem tudott beárnyékolni, hogy a mögöttünk ülő kultúrlények "most menjünk, mielőtt megint rázendítenek" felkiáltással pánikszerű távozást mutattak be. Azt sem igazán értettük, hogy kerül a nézőtérre egy néhány hónapos csecsemő, amelyik kétszer is szirénázni kezdett,  majd apuka a nézőtér szélén fel-alá járkálva csitítgatta - mindezt a koncert közben.
Nem lehet a zenei nevelést elég korán kezdeni?
De hogy pont így?

A Piazzolla mű két éve így szólt Moszkvában: az este előadóival nem találtam felvételt, de ez igen kellemes.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.